2015. sze 27.

Mitől lett egycsapásra kritikátlanul nyugatbarát és nyíltan oroszellenes a magyar baloldal?

írta: Domján Tibor
Mitől lett egycsapásra kritikátlanul nyugatbarát és nyíltan oroszellenes a magyar baloldal?

Felettébb érdekes anomália a politikai, gazdasági és közéletben az a fordulat, ami főként manapság, de azért már hosszú hosszú évek óta tisztán érzékelhető, miszerint az úgynevezett baloldaliak és liberálisok, egyre erősebben utasítják el pl. Oroszországot, és egyre gátlástalanabbul védik a korábban még imperialistának nevezett nyugati demokráciákat, ráadásul éppen akkor, amikor az a legnyilvánvalóbban és leglátványosabban kezdi eltaposni a polgárainak úgynevezett emberi jogait és semmibe venni az általuk létrehozott, úgynevezett európai értékeket.  arena_mszp_nu_pagadi.jpg

Talán emlékszik a kedves olvasó is - mármint legalább azok, akik az úgynevezett rendszerváltás, valójában módszerváltás idején, már nem a pisipogácsát gyúrták, vagy éppen utána születtek -, hogy a pedigrés kommunisták kitalálták, hogy minden szégyenérzet és megbánás nélkül, inkább makulátlan magyar szocialistaként folytatják "áldásos" tevékenységüket, a fedettek és identitászavarosak szerencsét próbálnak a demokrata fórumban, a leinformálható gyerkőcökből pedig titkos nyugati képzőműhelyek segítségével, egyszerre teremtik meg a fiatal demokratákat és azok későbbi ellenzékét, a szabad demokraták "bázisát".

Lehet, már el is nyomta az emléket, de akkor biztosan vetett egy keresztet (vagy szorított rá az énekeskönyvre) a kedves olvasó, amikor először látta ájtatos képpel beslattyogni, a korábban véres szájú kommunistaként ismert elvtársait az Istentiszteletre, azon viszont már meg sem lepődött, amikor néhány év múltával, a presbiter választáson, már az ő nevük is ott volt a kalapban. 

Talán még az az emlék is megvan, hogy az első önkormányzatok megalakulásával, kik voltak az elsők, akik minden településen, azonnal elfoglalták a képviselő testületek zömét? Nagy részük a kezdetek óta ott tanyázik, függetlenül attól, hogy azóta milyen pártjelvénnyel díszítette fel magát, vagy váltott akár négyévente. 

Emlékszik még arra, amikor a kárpótlási jegyek kiosztása idején, szinte mindig annak az elvtársnak sikerült a legsikeresebben visszaigényelnie az értékesebb telkeket, erdőket és mezőket és szántókat, akik addig egy tanácsi lakásban lakó MSZMP pártfunkcionáriusok, vagy a helyi TSZ illetve korábbi Tanácselnök haverjai voltak?

Azt talán nem szükséges ecsetelni, hogy az ország szinte teljes vagyonát, lényegében ellenszolgáltatás nélkül kiárusító privatizációk idején, az úgynevezett külföldi befektetőkön kívül, kik szerezték meg, és kik lettek  a vissza nem fizetendő temérdek milliókkal és milliárdokkal feltőkésítve, de arra bizonyára emlékszik, hogy az országban megmaradt működő intézmények, közintézmények és vállalatok, többnyire jól fizető vezető és irányító, de akár alsóbb pozícióiba is a múltból leinformálható személyek kerültek, csak akkor már nem elvtársi, hanem polgártársi és egyéb sógor-koma alapokon. 

 

Némi kitérő után, visszatérve a címben feltett kérdésre, a válasz a következő:

A jelenlegi baloldal bázisa, a módszerváltás előtt sem oroszpárti volt - bár büszke, vagy éppen kényszerkommunistaként látszólag tökéletesen kiszolgálták a Szovjetunió érdekeit - csupán a zavaros bolsevista ideológia feltétlen vagy megtévesztett híve, amiről köztudott, hogy anno éppúgy kebelezte be és szipolyozta ki a hatalmas Oroszországot, mint ahogy édestestvére az imperializmus a világ egy másik jelentős részét. A két, de valójában egyívású szörnyszülött módszerei látszólag szöges ellentétben állnak egymással, de mindkettőben a közös és legfőbb vonulat az, hogy valójában az őslakos többség kárára gazdagodik és uralkodik, egy senki által és főleg nem érdemei által választott kisebbség. (Mielőtt valaki félreérti, a "demokratikusan" megválasztott politikai pártok csak látszólag uralkodnak és csak a néphez képest gazdagodnak.)

Nem a véletlen műve tehát, hogy amióta valódi bolsevizmusról - Oroszország tekintetében legalábbis - nem beszélhetünk, a korábbi világ "éhes proletárjai" átlényegült imperialistaként, többségükben persze csupán híveként, morzsáinak haszonélvezőiként, vagy a korábbihoz hasonlóan megtévesztett, önkéntes szekértolójaként ügyködnek a maradék múlt végleges eltörlésén, és már semmi vonzalmat nem éreznek az oroszok iránt, sőt, hangosan gyűlölik Putyin úgynevezett diktatúráját, főként mert az nemzeti húrokat penget. 

A jelenlegi magyar baloldal kritikátlansága egyébként érthető, hiszen ideológiailag mindig is elvették, vagy többségében "csupán" háttérbe szorították nemzetük érdekeit, hiszen ezt kívánta egy "magasabb rendű" eszme, ezért most sem tesznek mást, csupán követik az időközben átlényegült ideológiájuk nagy szavait. Éppúgy nem kérdőjelezik meg az uralkodó (most éppen a demokratikus európai vagy amerikai unió) rendszerük által (egyébként főleg szándékosan) elkövetett gaztetteket, hibákat, mert azok elsődlegesen ismét a számukra biztosítják a meglélhetési lehetőségek széles tárházát. A személyes boldogulásuk ügye után, az elsőrendű kohéziós erejük a rendszer védelme, ami biztosítja a személyes boldogulásukat, és ha valaki olyan szilaj módon szarik bele ebbe a müzlibe, ahogy pl. az Orbán tette, akkor ő lesz az első számú közellenségük és pont. 

Ha rosszat tesz, akkor azért támadják meg, ha jót tesz, akkor pedig azért támadják meg, tehát bosszúból és nem azért mert magasabb erkölcsi normákat vagy értékrendet követnek. Erre mondta anno Hoffmann elvtárs nagyon találóan, hogy ha van rajta sapka akkor azért, ha nincs rajta sapka, akkor meg azért kell megverni (a nyulat)! 

tumblr_mkjykf8xYg1rpduwho1_500.gif_500x376

 

 

 

 

 

Szólj hozzá